Morvaország és Magyarország kölcsönös kapcsolata az évszázadok folyamán
Morvaország és Magyarország már a 10. századtól kezdve szomszédos államok voltak. A cseh Přemysl és a magyar Árpád uralkodó dinasztia között közeli kapcsolatok alakultak ki. II. Břetislav cseh fejedelem és Kálmán magyar király 1099-ben létrejött találkozásáról, mely Lucko mezején, a morva-magyar határnál folyó Olšava mentén, Uherský Brod településtől nem messze zajlott le, Kosmas cseh krónikaíró az alábbiakat írja: "Felmérhetetlen mennyiségű ajándékokat nyújtottak át egymásnak, és ezzel megújították a barátságról és békéről szóló régi szerződéseket". I. Přemysl Otokar cseh király felesége, Konstancia magyar királylány Szent Ágnes (sv. Anežka) édesanyja volt. Jelentős helyet vívott ki magának a történelemben azzal a tettével, hogy 1233-ban megalapította a Tišnov mellett levő Předklášteří helységben a cisztercita apácák kolostorát. Károly morvaországi őrgróf, a későbbi IV. Károly császár 1335-ben részt vett Csehország, Lengyelország és Magyarország uralkodóinak Visegrádon lezajlott emlékezetes találkozóján, mely új kereskedelmi utat jelölt ki Magyarországról nyugat fele, valamint Bécsből Brünnbe helyezte át a raktározási jogot. Korvin Mátyás magyar és egyidejűleg cseh király rövid morvaországi uralkodása a 15. század hetvenes éveitől Mátyás 1490-ben bekövetkezett haláláig tartott. A Mátyás szolgálatában álló legjelentősebb morva nemzetiségű tisztviselő a prostějovi születésű Jan Filipec kancellár volt, aki humanista nyomdát alapított Brünnben, és itt jelent meg 1488. május 20.-án először Thúróczy János híres magyar középkori krónikája. Brünnben Mátyás uralkodása alatt addig sosem látott fejlődésnek indult a kézművesség és a kereskedelem.
A 17. században Pázmány Péter kardinális három uradalmat szerzett Morvaországban, és más magyar nemesi családok tagjai is letelepedtek ezen a vidéken (Apponyiak, Perényiek, Wesselényiek, Pálffyak stb.). Szent István magyar királyról és rokonáról, Szent Vintíř (ném. Günther) remetéről a legtöbb anyagot Josef Bonaventura Piter barokk kutató, bencés-rendi szerzetes gyűjtötte össze latinul írt tanulmányában, amely 1742-ben jelent meg Brünnben. Jelentős eseménynek számít a morva születésű Jan Amos Komenský magyarországi tevékenysége Sárospatakon 1650 és 1654 között, ahol legfontosabb műveinek egy részét írta (Orbis pictus, Schola ludus stb.), és tanárként nagy hatással volt a magyar pedagógia fejlődésére is. A 18. század végén a kölcsönös kapcsolatok legjelentősebb eseményei közé tartozik Kazinczy Ferenc raboskodása Špilberg várában és Zábrdovice városrészben Brünnben 1795 és 1799 között a magyarországi jakobinus összesküvésben való részvétele miatt. Jelentős eseménynek számított a magyar hitújító evangélikus lelkészek tevékenysége Morvaország déli részén és Kelet-Morvaországban (Valašsko) az 1781-es türelmi rendelet kiadása után.
A 19. században a kulturális és irodalmi kapcsolatok felerősödtek. Baráti kapcsolatokat ápolt a magyarokkal František Palacký, Hodslavic szülöttje, akit 1834-ben a Magyar Tudományos Akadémia külföldi tagjává választott. Széchenyi István első cseh nyelvű életrajzát 1837-ben a morva születésű František Škorpík jelentette meg Karel Kuzmány "Hronka" nevű folyóiratában. Az 1848-1849-es magyar forradalom élénk visszhangot váltott ki elsősorban Morvaországban és Sziléziában. Sok érdekes hírt olvashatunk róla a František Klácel által szerkesztett Morvaországi Újságok kiadványban (Moravské noviny). A morvaországi Buchlov várának ura, Zigmund Berchtold gróf a magyar forradalommal való szimpatizálása miatt életfogytiglani házi őrizetre lett ítélve saját várában. A morvaországi-sziléziai tartomány tisztviselője Eduard Vodnařík 1867-ben adta ki Brünnben az első csehországi Magyar nyelvtankönyvet. A 20. század elején színre vitték Brünn városában Madách Imre Emberi tragédiáját, valamint más magyar írók és zeneszerzők (Molnár Ferenc, Lengyel Menyhért, Goldmark Károly stb.) színdarabjait és operáit is bemutatták. A Hodonín városában született T. G. Masaryk nézeteiből indult ki az első világháború idején Jászi Oszkár, aki a dualista Magyarországon a nemzetiségi kérdés toleráns megoldását követelte.
Richard Pražák
visszaMagyarok Csehországban
Csak az első Csehszlovák Köztársaság létrejöttének idejétől vannak feljegyzések arról, hogy magyar kivándorlók telepedtek meg a mai Csehország területén. Főleg a magyar értelmiség vándorolt ki Kárpátaljáról és Szlovákiából. Fő céljuk Prága volt, ahol magyar kuturális egyleteket hoztek létre., mint pédául a Szent György egyetemi kört (1925) vagy a baloldali Sarló mozgalmat. (1928) A második világháború után, a köztársasági elnök által kiadott nyilatkozat alapján, minden magyar nemzetiségű személy elvesztette csehszlovák állampolgárságát. A Csehszlovák politika képviselői, a szlovákiai magyar lakosság egy részét Magyarország területére, más részét a cseh határvidékekre igyekeztek kitelepíteni. A legnagyobb mértékben a magyar kisebbség száma a 60-as években növekedett. Főleg munkáért és tanulmányok végett vándoroltak ki. Annak ellenére, hogy a Cseh Köztársaságba bevándorló magyarok száma ma már igen csekély, jelenleg mégis15 ezer magyar nemzetiségű személy él itt. 80 százalékuk Dél-Szlovákiából származik és többségük vegyes házasságban él.
visszaMagyarok Brünnben
A huszadik század folyamán a morva fővárosban három jelentős magyar közösség tevékenykedett. Az 1921-ben alakult Corvina brünni műegyetemi diákklubról keveset tudunk, annyi azonban bizonyos, hogy a Špilberk vármúzeum folyosóján található Kazinczy Ferenc emléktáblát 1927-ben ennek a közösségnek a tagjai emelték.
A Kazinczy Ferenc Diákklubot a KAFEDIKot 1969-ben a brünni egyetemeken és főiskolákon tanuló szlovákiai magyar hallgatók hozták létre. A közösség a kilencvenes évek közepéig élénk klubéletet tartott fenn, virágzása idején mintegy kétszáz tagja volt. Csehszlovákia szétválása után azonban tevékenysége utánpótlás hiányában mélypontra került. Napjainkban javult a helyzet, mert a szlovák állampolgárok újra díjmentesen tanulhatnak a cseh egyetemeken és főiskolákon. A hallgatók a klubélet újraélesztésén fáradoznak.
1990-ben Prágában megalakult a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége. A brünni alapszervezete pedig 1993-ban jött létre. Tagjai főképp azok a szlovákiai származású magyarok, akik a közös csehszlovák állam idején kerültek Brünnbe és környékére. Egy részük volt KAFEDIK tag.
visszaCseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége - Brno
A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének brünni szervezete 1993-ban jött létre. Egyike annak a 14 nemzetiségi szervezetnek, melyek Brünn város területén működnek. Több mint 200 tagot tart számon, ami megközelítőleg 50 százaléka a Brünnben és környékén élő magyar nemzetiségű polgároknak. A 2001-es népszámlálás adatai (PDF 36 KB)
A szervezet céljai:- biztosítani a feltételeket a tagok számára identitástudatuk - főként az anyanyelv, kultúra, hagyományok - megőrzéséhez és fejlesztéséhez
- a magyar kultúra megismertetése a cseh polgárokkal
- szolgáltatások nyújtása a cseh-magyar kapcsolatok fejlesztése érdekében
- rendszeres klubtalálkozók, kulturális és művelődési programok a tagság részére
- Brünni Magyar Kulturális Napok (1995-től), Katalin-bál (2000-től) évenkénti megrendezése (a nagyközönség részére)
- a magyar folklór bemutatása multikulturális rendezvényeken a Kőris folklórcsoport közreműködésével
- a Brünni Magyar Futár időszakos lap kiadása (1995-től)
- a Magyar Kulturális és Információs Centrum működtetése
A szervezet 1993-2003. évi tevékenységét a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége - Brno 1993-2003 (Svaz Maďarů žijících v českých zemích - Brno 1993-2003) c. kiadvány foglalja össze.
A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének brünni szervezete 2003-tól önálló jogi személyként működik.
A szervezet működését engedélyező jogiratok (PDF 2 MB)
vissza